gondolatok egyfajta hitről
Rási András – Gondolatok „egyfajta” hitről

Van, hogy eljön hozzám, és elmondja, hogy nem hisz semmiben… sem Istenben, sem Emberben… Minden, amiben valaha is hitt szertefoszlott, elveszett. Üresség van a helyén…. mély fekete üres űr…

Eljött, mert el „kellett” jönnie… mert ahogy most van, úgy nem maradhat… az élet tovább nem mehet így… változtatni kell, de egyedül nem megy… segítség kell hozzá… a segítségért jött…

  • Sikerülhet-e a változás? – kérdeztem.
  • Sikerülnie kell! – válaszolta. – Tudom, hogy sikerülni fog! – erősítette meg.
  • Akkor Te mégis hiszel valamiben… hiszel a változásban… – nyugtáztam gondolatait.
  • Igen… hiszek a változásban. – mondta elgondolkodva, meglepődve saját szavain.

Semmi nem állandó…

Kellő hittel, eltökéltséggel, és szeretettel alakíthatjuk a sorsunkat, jobbá tehetjük az életünket.

Kellő hittel megoldhatunk problémákat, meggyógyulhatunk a legkomolyabb betegségekből.

Kellő hittel akár még egymagunk is képesek lehetünk rá, de megfelelő nyitottsággal, és elegendő hittel megtalálhatjuk azt a segítőt, aki végigvezet minket az utunkon…

Ez így történt az elmúlt 25 évben… Ha meg volt a hit, meg volt a segítség, és jött az eredmény… De csak ekkor… Ha nincs meg a határozott döntés a gyógyulás mellett, akkor minden marad a régiben… Mert sajnos mindenkit nem lehet megmenteni…

Pedig…

Van egy feléd nyújtott segítő kéz, ami bárhonnan elérhető… megfoghatod, és ha kellő hited van a változásban, akkor a csoda nem marad el…

Mert azért egy valami állandó… a változás…
változás

Gondolatok „egyfajta” hitről

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük