December van.

Ahogy telnek a hónap napjai, úgy hangolódik rá mindenki a szeretet ünnepére, a Karácsonyra.

Sokan már egész évben ezt a napot tervezik, törik a fejüket, milyen ajándékokkal kedveskedjenek a szeretteiknek. Boltról boltra járva keresik a megfelelő tárgyat, amivel örömet okozhatnak.

Ennek a hónapnak ettől az ünneptől lesz egészen más hangulata.

Az Ünneptől, ami a szívekbe költözik… A tárgyak már csak kiegészítései mindennek.

Mert a Karácsony közeledtével minden megváltozik körülöttünk. Amin más alkalommal bosszankodunk, az most semmivé válik. A szakadó hóban nem a közlekedési problémákat látjuk, hanem a tél csodáját, ahogy az apró vízcseppek tökéletes kristályokat alkotva hullnak alá az égből.

Fehérre festve a tájat, a házakat, a növényzetet.

A „hófehér”, mint a tisztaság jelképe kitisztítja a lelket a problémáktól, amiken rágódhatunk, és feltölti a tiszta, őszinte szeretet érzésével.

Ilyen a decemberi hó… a szeretetet is hozza magával.

Azt a szeretetet, amit Karácsony környékén megoszthatsz másokkal.

Azt a szeretetet, ami átjár, amikor ajándékcsomagot adsz egy szegénynek…

Azt a szeretetet, ami átjár, amikor forró puncsot iszogatsz a hidegben azokkal, akiket a legjobban szeretsz…

Azt a szeretetet, ami átjár, amikor a kandalló lángját nézve szerelmeddel egymáshoz bújtok a meleg szobában…

Azt a szeretetet, ami átjár, amikor a gyermekeid izgalommal telt tekintettel bontogatják az ajándékokat…

Azt a szeretetet, ami átjár, amikor Karácsony van…

Bár az ünnep elmúlik, a hó is elolvad, te viszont dönthetsz úgy, hogy ezt az érzést továbbviszed az év többi napjára, megosztva azt másokkal, hogy megsokszorozódva térjen vissza hozzád a szeretet…

Áldott, Békés Ünnepet Kívánok!